Grönland – alulárazott pénzügyi kockázat

A piac jelenleg nem kezeli Grönlandot önálló kockázati tényezőként. Ez hiba.

A Venezuela elleni katonai akció után az amerikai elnök nyilvánosan beszélt Grönland megszerzéséről, a katonai opciót sem kizárva. A dán miniszterelnök erre nem diplomatikus félmondatokkal reagált, hanem kimondta: ezt komolyan kell venni. Ettől a ponttól kezdve ez nyomatékosan mérlegelendő kockázati tényező.

Grönland jogilag egy NATO-tagállam autonóm területe. Az ellene irányuló erőszakos fellépés nem kétoldalú ügy lenne, hanem a szövetségi rendszer belső törése. Ilyen helyzetre nincs precedens.

A következmények kezdetben nem katonai jellegűek lennének, hanem pénzügyiek.

A joghatóság és a tulajdonhoz való jog kérdése azonnal előtérbe kerülne. Senki nem akarja megvárni, hogy egy államközi konfliktus jogi, adminisztratív vagy szankciós következményei elérjék a vagyonát.

Nem pánik, hanem elővigyázatossági lépések kerülhetnek fókuszba:
– dollárkitettségek csökkentése,
– USA-ban tartott eszközök áthelyezése,
– adó- és joghatóságváltás,
– jegybanki és intézményi tartalékkezelési döntések újragondolása, beleértve az arany tárolását is,
– Big Tech elleni szabályozási és adózási lépések preventív előkészítése.

Ezek a lépések többnyire nem látványosak, nem politikai nyilatkozatok formájában jelennek meg. Ettől veszélyesek. Csendben, párhuzamosan történnek, és azért indulnak el, mert a szankciós és jogértelmezési kockázatot senki nem akarja kivárni saját mérlegében. Ehhez nincs szükség tényleges katonai lépésre: már az is elég, ha elegen komolyan veszik a lehetőséget.

Ez önmagát erősítő folyamat.

Fontos, hogy ez a dinamika könnyen kölcsönössé válhat. Ha Európában megkérdőjeleződik az USA–joghatóság alatti eszközök biztonsága, az amerikai oldalon ugyanígy felmerülhet az európai eszközök politikai és szabályozási kockázata. A bizalom erodálódása egy ponton túl tőkemenekítést indíthat el.

Ennek gyorsan formálódó következményei lennének:
– finanszírozási prémiumok emelkedése,
– dollár-funding stressz Európában,
– nagytételű eladások a kötvénypiacokon,
– a dollár tartalékdeviza-szerepének sérülése.

A kockázat azért alulárazott, mert a piac továbbra is abból indul ki, hogy bizonyos dolgok nem történhetnek meg. Venezuela megmutatta, hogy ez tévedés, és hogy a nemzetközi jog megsértésének nincsenek automatikus korlátai. De Venezuela egy perifériális állam volt – Grönland egy EU-tagállamhoz tartozó terület. A tét exponenciálisan nagyobb.

Ebben a helyzetben a kockázat nagysága maradhat az egyetlen érdemi fék egy nemzetközi jogot nem tisztelő rezsimmel szemben – feltéve, hogy a piac elkezdi komolyan venni.