Venezuela, Ukrajna és ami összeköti őket

Az amerikai katonai beavatkozás Venezuelában önmagában nem lenne meglepő. Ami fontosabb, hogy Trump utána nyíltan kimondta: az Egyesült Államok „komolyan részt akar venni Venezuela olajiparában”. Nincs körítés, nincs diplomáciai nyelv. A katonai akció és az erőforrások összekapcsolása teljesen nyílt.

Ez nagyon hasonló ahhoz, ami Ukrajnában történik, csak a csomagolás különbözik. A Donbasz sem elvi kérdés, hanem nyersanyag, ipar, energia. Ott sem értékekről van szó, hanem arról, ki fér hozzá ezekhez. Venezuelában most ugyanez a logika jelenik meg, csak más szereplőkkel.

Ukrajna esetében ehhez hozzáadódik egy másik tényező is: a termőföld. Az ország mezőgazdasági kapacitása Európa élelmezésének egyik biztosítéka az egyre aszályosabb és instabilabb klímában. Ez nem elméleti kérdés, hanem stratégiai erőforrás.

Ebben a logikában a fegyveres beavatkozás nem kivétel és nem rendkívüli eszköz. Aki elég erős, az beavatkozik. A jog, a szabályok és az egyezmények addig számítanak, amíg nem állnak útban.

Ez egy új világrend, és nem a szabályok betartásán alapul, hanem azon, hogy ki tudja érvényesíteni az akaratát.

Az európai védelmi részvények pénteken átlagosan több mint 4%-kal emelkedtek. Nem egy konkrét hírre reagálnak, inkább arra, hogy ez a működés egyre inkább alapállapotnak tűnik. Az alapok év elején újraallokálnak, és ebből gyakran lehet következtetni arra, hogyan gondolkodnak az elkövetkező hónapokról.

2022-ben még sokan hitték, hogy az ukrajnai agresszió kivétel. Most inkább az látszik, hogy az új világ egyik első és legfontosabb csatatere.

A fegyveres erő használata normalizálódik, az erőforrásokért folyó küzdelem nyíltabbá válik. Ennek ára a költségvetésekben jelenik meg először, és azon keresztül a társadalmakban.