Gyorsjelentés – 2025. november 13.

Az elmúlt napok három párhuzamos sokkal rázták meg a piacot: politikai feszültség, gazdasági adathiány és mélyülő bizalomvesztés. A Fehér Ház november 12-én közölte, hogy az októberi inflációs és munkaerőpiaci adatok „valószínűleg soha nem jelennek meg” a 43 napig tartó kormányzati leállás miatt. Ez példátlan. A Fed „vakon repül” egy kritikus időszakban, ami nemcsak a monetáris politika, hanem az amerikai pénzügyi rendszer hitelességét is alááshatja.

A befektetők reakciója azonnali volt: az arany november 13-án 4200 dollár fölé emelkedett, az idei év során mintegy 60 százalékos növekedést mutatva. Az ezüsttel 54 dollár körül kereskednek, ami 75 százalék körüli éves erősödést jelent, miközben az olaj jelentősen gyengült. Ez a kombináció klasszikus bizalomvesztési mintázat: a befektetők menekülnek a reáleszközökbe, miközben a növekedési várakozások visszaesnek.

A kép politikailag sem nyugodt: a Legfelsőbb Bíróság január 21-én tárgyalja Trump jogát, hogy leváltsa a Fed kormányzóját, Lisa Cookot. Ez a függetlenség kérdését érinti a legérzékenyebb ponton – éppen akkor, amikor a monetáris döntések körüli átláthatóság eleve sérül. A bizalomvesztés tehát nemcsak a piaci, hanem az intézményi szintre is átterjedt.

Trump közben másik fronton is improvizál, a „vámosztalék” ötletével. Az amerikaiaknak kiosztott, 2000 dolláros egyszeri csekk mintegy 150 millió felnőtt számára közel 300 milliárd dollárt jelentene, miközben a vámok eddig összesen csak 120 milliárd dollár bevételt hoztak. A pandémiás évek tapasztalatai alapján ez rövid távon likviditást, középtávon inflációt, hosszabb távon viszont kamatemelési kényszert jelenthet. 

Az elmúlt napok legfontosabb üzenete: a tőkepiacok beárazzák a bizonytalanságot. És ha a világ legnagyobb gazdasága valóban elveszíti az adatait, akkor az arany nem menedék többé, hanem újra elszámolási egység.

A bizalmi válság eközben Magyarországon is érzékelhető: a tízéves állampapírhozam 7 százalék fölé emelkedett, amivel a magyar lett a legmagasabb az Európai Unióban, megelőzve a románt. A választás előtti költekezés, a kormány GDP 5 százalékára emelt hiánycélja és a bankadó megemelése is erőteljes reakciót váltott ki. A mai állampapír-aukción ugyan bőséges volt a kereslet, de a hozamok tovább emelkedtek: a tízéves papír átlaghozama 7 százalékra ugrott, 16 bázisponttal magasabbra az előző aukciónál.

A piac üzenete egyértelmű: a befektetők magasabb kockázati prémiumot várnak el a túlköltekezés miatt.