Hogyan lesz egy margin-emelésből piaci pánik? Avagy miért tud szétesni a nemesfémek piaca fundamentális ok nélkül

A piacon vannak csendes időszakok, amikor minden kiszámíthatóan hullámzik.
És vannak napok, amikor az arany és az ezüst akkorát borul, mint a magyar válogatott az írek elleni vb-selejtezőn: az ember csak nézi, és nem tudja eldönteni, sírjon-e vagy zokogjon.

Ilyenkor sokan fundamentális magyarázatot keresnek. Pedig a háttérben gyakran nem a gazdaság állapota vagy a nemesfémek tényleges kereslete a fő mozgatóerő, hanem valami sokkal mechanikusabb: a margin megemelésére épülő kényszerlikvidálási spirál.

Nézzük meg, mi indítja be ezt a folyamatot.

1. Mi az a margin, és miért gond, ha megemelik?

A margin egy biztonsági letét, amit a tőzsde kér a tőkeáttételes pozíciók fenntartásához.
Ha nő a piaci volatilitás, vagyis nagyobbak a kilengések, akkor a klíringház megemeli a fedezeti követelményt, mert a nagyobb kilengés nagyobb pénzügyi kockázatot jelent.

Ennek három következménye van:

• ugyanakkora pozíció fenntartásához több pénz kell,

• sok szereplőnek azonnal készpénzt kell előteremtenie,

• aki ezt nem tudja vagy nem akarja megtenni, azt a rendszer kényszerlikvidálja.

És ez még csak az első dominó a sorban.

2. Miért pont az aranyat adják el először?

Margin-emeléskor a befektetők nem feltétlenül a vesztes pozícióikat adják el. Sok esetben azok:

• nem elég likvidek,

• nagy veszteséggel értékesíthetők,

• vagy egyszerűen nem érdemes hozzányúlni.

Ezért mindenki ahhoz nyúl, amit sok szereplő szinte bármikor hajlandó megvenni: az aranyhoz és az ezüsthöz.

Ezek gyorsan mobilizálható fedezeti eszközök is (angolul margin-call asset). Nem azért esnek, mert baj van velük, hanem mert pénzzé tehetők, a margin pedig több fedezetet igényel.

3. Amikor a dollár lesz a szűk keresztmetszet

A margin-követelményeket szinte mindenütt dollárban írják elő.
Ha egyszerre sok szereplőnek kell dollárt szereznie, a dollár iránti kereslet megugrik.

Ez a dollárfinanszírozási feszültség:

• drágábbá válik a rövid lejáratú dollárforrás,

• a dollár erősödik,

• és mindenki további eszközöket kénytelen eladni, hogy dollárhoz jusson.

Ez tovább mélyíti az esést a nemesfémek piacain.

4. Amikor az automaták is eladnak

A modern piac jelentős része automatizált, szabályalapú rendszerekre épül:

• volatilitás-célzó alapokra,

• trendkövető CTA-stratégiákra,

• kockázati limitekhez kötött algoritmusokra,

• gépi döntési szabályokra.

Ezek mind ugyanúgy reagálnak: ha nő a volatilitás, csökkentik a kitettséget.

A folyamat önmagát erősíti:

1. nő a volatilitás

2. margin emelkedik

3. az algoritmusok eladnak

4. a volatilitás tovább nő

5. újabb margin-emelés

6. még több automatikus eladás

A végeredmény sokszor látványos árzuhanás – miközben a fundamentumok változatlanok.

5. ETF-visszaváltások: amikor a kisbefektetők is rálépnek a fékre

A félelem terjedésekor a kisbefektetők visszaváltják a nemesfémes ETF-eket.
Az ETF-kezelők pedig kénytelenek:

• eladni a mögöttes fizikai aranyat vagy ezüstöt,

• vagy zárni a kapcsolódó határidős pozíciókat.

Ez újabb eladási hullámot indít el, mind a fizikai, mind a határidős piacon.

6. Pro tipp: figyeld a nemesfém-bányászokat

Ez már nem a margin-folyamat része, inkább tapasztalati minta, de annál hasznosabb.

Ha valódi, fundamentális medvepiac alakulna ki az arany piacán, akkor a nemesfém-bányászok részvényeinek nagyobbat kellene esniük, mint a spot árnak, hiszen üzleti modelljük erősen tőkeáttételes az aranyra.

De amikor a bányászok részvényei kisebbet esnek, mint maga az arany, az arra utal, hogy a zuhanás nem fundamentális, hanem likviditási kényszereladás. És ilyenkor már közel lehet a kapitulációs végjáték – az a pont, ahol a pánik kifullad.

Gyakran innen fordul meg a piac.

Zárás

A margin felkavarja az állóvizet, de a vihar nem tart örökké. Az arany pedig méltósággal kivárja, amíg a piac újra józanul tekint rá.