Abundance Of Lack, avagy miért építenek luxusbunkereket
azok, akik az Abundance-t hirdetik?
Amikor a technológiai optimizmus retorikája találkozik a föld alatti menedékek valóságával
Az Abundance-mantra
„Az AI végtelen bőséget hoz." „A robotika megszünteti
a szűkösséget." „A technológia megold minden
problémát."
Marc Andreessen, Elon Musk, Jeff Bezos – a
Szilícium-völgy legbefolyásosabb alakjai évek óta ezt hirdetik.
Olyan jövőt vizionálnak, ahol a mesterséges intelligencia és az
automatizáció révén az emberiség korlátlan erőforrásokhoz
jut, a szegénység megszűnik, a munka opcionális lesz.
Az „Abundance" – magyarul bőség – lett a Szilícium-völgy központi mantrája. Nem egyszerű bőséget jelent, hanem egy teljes ideológiát: a technológia révén mindenkinek mindenből lesz elég. Nincs szűkösség. Nincs verseny az erőforrásokért. Nincsenek korlátok.
A címben szereplő játékos angol kifejezés – Abundance of Lack, vagyis a hiány bősége – már előre jelzi a repedést az abundance-narratíván: a végtelen bőséget hirdető tech-elit valójában egy egészen más jövőre készül.
Mark Zuckerberg a szuperintelligenciát az emberi haladás
felgyorsításaként írja le. Musk szerint „nincs értelmes felső
határa az emberiség gazdasági teljesítményének", ha
egyszer a fejlett robotika és mesterséges intelligencia eléri a
kritikus tömeget.
Marc Andreessen, a Netscape böngésző
társalapítója és a Szilícium-völgy egyik legbefolyásosabb
kockázatitőke-befektetője a Technooptimista Manifesztumban
hirdeti a korlátlan technológiai növekedést. A narratíva
kristálytiszta: a technológia mindenható, a növekedés örök, a
korlátok illúziók.
Csakhogy van egy probléma ezzel az elbűvölő jövőképpel.
A föld alatti valóság
Miközben ezek az emberek nyilvánosan az Abundance-ról prédikálnak, magánéletükben apokalipszisre készülnek.
Mark Zuckerberg éppen egy 270 millió dolláros komplexumot épít Hawaii Kauai szigetén. A Ko'olau Ranch tartalmaz egy 5000 négyzetméteres föld alatti bunkert, betonnal megtöltött acélajtóval, menekülőaknával, saját energiaforrással és több hónapnyi élelmiszertartalékkal. A munkások szigorú titoktartási szerződést írtak alá.
Amikor 2024-ben a Bloomberg riporterének beszélt, Zuckerberg így
bagatelizálta az ügyet: „Ez csak egy kis menedék. Mint egy
pince."
Egy „kis menedék", amely akkora, mint egy
focipálya.
Peter Thiel, a PayPal társalapítója, a Palantir adatelemző óriáscég tulajdonosa és J. D. Vance jelenlegi amerikai alelnök korábbi mentora 2011-ben 12 nap új-zélandi tartózkodás után állampolgárságot szerzett. Queenstown mellett 193 hektárt vásárolt, és egy 330 méter hosszú föld alatti komplexumot tervezett a domboldal alá.
Sam Altman, az OpenAI (a ChatGPT fejlesztője) vezetője, aki
nyilvánosan a szuperintelligencia üdvözítő erejét hirdeti,
bevallotta, hogy van egy „go bag"-je fegyverrel,
antibiotikumokkal, vízzel, gázálarcokkal.
Reid Hoffman, a
LinkedIn alapítója és korábbi PayPal-vezető szerint a
Szilícium-völgy leggazdagabbjainak legalább fele rendelkezik
„apokalipszis-biztosítással".
És van egy magyar példa is: Hatvanpuszta. Orbán Viktor családjának birtokán 30 centis vasbetonfalak, 1200 négyzetméteres föld alatti bunkerrendszer, hatalmas széfek, vastag páncélajtók, élelmiszertároló hűtőtermek, teljes önellátás napellemmel, saját vízforrással, állattenyésztéssel. Egy feudális magánbirodalom a Puszta közepén – miközben a kormány a „keresztény Európa megmentését" és a magyarok számára a kontinens élmezőnyét ígéri.
A luxusbunker-ipar virágzása
Ez nem néhány paranoid milliárdos hóbortja. Ez iparág.
Al Corbi, a SAFE (Strategically Armored & Fortified
Environments) cég alapítója szerint az utóbbi években
robbanásszerűen megnőtt a kereslet.
2025 februárjában a
SAFE megerősítette: már épített föld alatti bunkert Új-Zélandon
is – ez volt az első hivatalosan megerősített projekt.
Ron Hubbard, az Atlas Survival Shelters texasi cégének vezetője
így fogalmazott:
„Nagyon elfoglaltak lettünk, és úgy
tűnik, a telefon nem hagyja abba a csörgést. A harmadik
világháború küszöbön áll."
Hozzátette, hogy
Zuckerberg bunkerhírei „vásárlási őrületet okoztak".
A Vivos, egy kaliforniai vállalat, amely a világ legnagyobb túlélőbunker-hálózatát építi, már telepített egy 300 fős bunkert Új-Zéland Déli-szigetén. South Dakotában 575 volt katonai bunkert alakítottak át, egyenként akár 5000 főre.
A Rising S Bunkers, a texasi Murchisonban működő, Amerika legnagyobb acél föld alatti bunkergyártója, tíz privát bunkert szállított Új-Zélandra. A kínálat a 45 000 dolláros miniegységektől a 9,6 millió dolláros luxuskomplexumokig terjed – bowlingpályával, medencével, lőtérrel.
A Survival Condo egy Atlas rakétasilót alakított át 15 szintes
föld alatti luxuslakóparkká Kansas államban. A 3 méter vastag
betonfalakkal körülvett komplexum 75 embert képes eltartani akár
öt évig.
A penthouse apartmanok 4,5 millió dollártól
kezdődnek, kizárólag készpénzes fizetéssel – bankok nem adnak
kölcsönt apokalipszis-otthonra.
Mit tudnak ők, amit nem mondanak el?
Itt van a kulcskérdés. A válasz röviden: mindent.
Ezek az emberek pontosan tudják, hogy:
A klíma visszafordíthatatlanul eltört. Nem „változik" – összeomlik. A visszacsatolási hurkok beindultak, a sarki jég olvadása megállíthatatlan.
Az EROI zuhanása (vagyis hogy egyre több energiát igényel az energia kitermelése) fenntarthatatlanná teszi a civilizáció jelenlegi komplexitását. A fosszilis kitermelés energiaszükséglete nő, a nettó hozam csökken.
A biodiverzitás és a termőföld degradálódása beláthatatlan következményekkel jár. A talaj pusztul, a rovarok eltűnnek, az ökoszisztémák dominóhatásként borulhatnak.
És ezek csak részjelenségek egy sokkal nagyobb válsághalmazból.
De ők nem lassítanak. Tovább nyomják a gázt – mert tudják, hogy nekik lesz menekülőútvonaluk.
Douglas Rushkoff, a Survival of the Richest szerzője
leírja, hogyan kérdezik tőle a milliárdosok:
Hová rejtsék
a bunkereket? Hogyan tartsák kordában a biztonsági személyzetet
apokalipszis után? Mire készüljenek: gazdasági összeomlásra,
világjárványokra, elektromágneses impulzusra?
Adam Becker, asztrofizikus PhD és a More Everything Forever
szerzője így fogalmaz:
„Ezeknek az embereknek akkora
hatalmuk és pénzük van, hogy az, ahogyan ezt a hatalmat
gyakorolják, elkerülhetetlenül hatással van a többiekre. Ez egy
valódi veszély."
Feudalizmus, nem menedék
Amikor milliárdosok hatalmas, elzárt területeket vásárolnak, és önellátó ökoszisztémákat építenek, akkor nem bunkereket építenek. Új feudális uralmakat teremtenek.
Zuckerberg Hawaii-birtokán saját vízrendszer, energiahálózat, szarvasmarhatenyésztés, makadámdió-termesztés, sörfőzde működik. Helyiek százai dolgoznak titoktartással. Ez nem menedék – ez egy magánkirályság.
Hatvanpuszta esetében hasonló a helyzet: egy teljes önellátó feudális birtok épül, ahol a „földesúr" önmaga lehet, maszk nélkül. Miközben a propaganda a kollektív jövőről beszél, ők privát túlélő-kapszulákat építenek.
Ahogy egy amerikai elemző fogalmaz:
„Amit látunk, az nem
nyílt konfliktus a milliárdos és a közösség között. A
közösség tagjai hozzájárultak ahhoz, hogy egy plutokrata
rendelkezhessen a földjük felett. Ez az üzleti modell közvetlenül
visszavezet a feudalizmushoz."
A valódi stratégia
Állítsuk szembe egymással a két narratívát:
Nyilvános üzenet: „A technológia és az AI
végtelen bőséget teremt. A jövő fényes. A technológia megoldja
problémáinkat."
Privát tett:
Százmilliók acélban, betonban, önellátó rendszerekben,
bunkerekben, lezárt magánbirtokokban, gázálarcokban.
Ez nem óvatosság.
Ez tudatos stratégia.
Ezek az emberek nem naivak.
Nem „félreértik" a
helyzetet.
Pontosan tudják, hogy az emberi civilizáció jövője
veszélyben van.
Látják a klímamodellek valódi
adatait.
Tudják, hogy az energiarendszer összeomlóban
van.
Értik, hogy a biodiverzitás-veszteség öngerjesztő
folyamat.
De még mindig nyomják a gázt, mert:
Amíg tart, maximalizálják a profitot és a hatalmat
Amikor összeomlik, nekik lesz magánmenedékük
A többiek? A többiek veszítsenek.
Musk szerint a Marsra jutás „az emberiség megmentése" –
ezért szerinte semmi nem állhat az útjába, még a törvény sem.
Ezért támogatott egy bűncselekmény miatt elítélt elnökjelöltet
is.
Adam Becker szerint ez nem más, mint „egy milliárdos
beavatkozása a demokratikus folyamatba, hogy saját utópiáját
valósítsa meg".
Az Abundance retorikája tehát nem hit. Füstgránát.
Legitimálja
a jelenlegi hatalmi struktúrákat, igazolja a szabályozatlan
AI-fejlesztést, elfedheti a növekvő egyenlőtlenségeket és
társadalmi problémákat. És közben lekötik a közvéleményt
optimista jövőképekkel, miközben maguknak már építik a
vészkijáratokat.
Epilógus: kinek az Abundance-a?
Nekik nem kell „hinniük" az apokalipszisben. Egyszerűen elég pénzük van ahhoz, hogy minden forgatókönyvre fogadjanak.
Zuckerberg 400 millió dolláros hawaii erődje teljes vagyonának kevesebb mint 0,2 százalékát teszi ki. Ez olyan, mintha egy egymillió dolláros vagyonnal rendelkező háztartás 2000 dollárt költene.
A bunkerek csak egy elem a „diverzifikált portfólióban"
a jövő veszélyei ellen.
Más sémák: űrutazás, krionika
(a test lefagyasztása), elmefeltöltés (tudat digitális másolása),
sőt Thiel esetében parabiózis (fiatalok vérének átömlesztése).
Putyin és Hszi Csin-ping egy pekingi sétájukon arról beszélgettek, hogy a biotechnológia révén ebben az évszázadban akár 150 évig is lehet majd élni – szervátültetésekkel és folyamatos „megfiatalítással". A beszélgetést egy bekapcsolva maradt mikrofon rögzítette.
Miközben az elit abundance-ról (bőségről) beszél, ők
maguk scarcity-re (szűkösségre) készülnek.
Miközben a
tömeget optimizmussal és technológiai ígéretekkel táplálják,
saját menekülési útvonalaikat építik ki.
Az Abundance valódi jelentése tehát nem egyetemes
bőség.
Az Abundance az övék lesz – és a miénk a szűkösség.
Ha ezt az ellentmondást komolyan vesszük, egyetlen kérdés
marad: kinek a jövőjét építik valójában?
És a még
fontosabb: meddig hagyjuk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése